Időpont

2012.09.21-23.

Résztvevők

Szabó Dorina (9.C), Bálint Klaudia (10.A), Bálint Levente, Sélley Máté (12.C), Horváth László, Szalai Erika, Takács Attila, Grodvalt Ottó, Fülöp Ákos 9.A, Vígh Viktor, Mázli

Útvonal

Sárvár – Veszprém – Zirc – Pénzesgyőr – Bakonybél – Pápa – Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Zircről a zöldön, majd a piros +-on  a Zoltay-forrásig. A forrástól vissza a zöldre, át Pénzesgyőrön. Pénzesgyőr határától a piros +-on a Szent László pénze lelőhelyig, majd vissza a zöldre. Zöldön a Kerteskői-szurdokon át, majd újra a piros +-on a bakonybéli kálváriáig. Piros +-on Bakonybélbe, majd onnan sárgán, majd kék+-on a Hotel Odvaskőig. Onnan piroson, majd piros négyzeten, majd végül zöld +-on Bakonybélig

Védett területek

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Magas Bakony TK

Élménybeszámoló

Szarvasbőgés, Szent László pénze, Gugyor avagy túlélőtúra a Bakonyban

Szeptember végén újra a Bakonyt céloztuk meg a túlélőtúra során. Pénteken délután hatra lett teljes a csapat Zircen, ahol egy lángoló Trabant jelentett némi érdekességet a főtér forgatagában. A várost elég lassan hagytuk magunk mögött, és a lemenő Nap fényében araszoltunk a Zoltay-forrás felé. Szépen beesteledett, és a sötét erdőben sikerült elvesznünk. Pontosabban nem tértünk le a megfelelő helyen, így jelet keresve egy órát töltöttük a fák között. Szerencsénkre meglett a forrás és a pihenő. A meleg levesekre és főzelékekre szükség volt, hiszen a hőmérséklet 5 fok alá hűlt. Nyugodtan aludtunk. A reggeli után összepakoltunk, és elindultunk Pénzesgyőr felé. Mivel a Zoltay-forrás kiszáradt, így a faluban kellett vizet vennünk magunkhoz. Egy kis csokis pihenő után nemsokára már a Szent László pénze lelőhely felé tartottunk. A napsütötte földes domboldal telis-tele volt az eocén meleg tengerében (40-50 millió év) egykor élt mészvázas egysejtűek (nummuliteszek) pénz nagyságú maradványaival. A legenda szerint, amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, így ők megmenekülhetnek. A király ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak. Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött.

A kőzetgyűjtés után egy kicsit még hagytuk, hogy cirógasson minket az indián nyár. A következő célunk a Gerence-patak szurdoka, a Kerteskői-szurdok vagy más néven a Gugyor volt. Az impozáns falakkal határolt völgyben, a patak egykori erejét bizonyítva óriási sziklagörgeteg mező helyezkedik el. A szűk szurdok bár száraz volt, de így is fantasztikus látványt nyújtott. Az ebédet már Bakonybélben, a Szent-kútnál fogyasztottuk el. Ebéd után komótosan ballagva hagytuk magunk mögött a falut. A Gerence-patak mentén rengeteg szépen gondozott pihenőhelyet alakítottak ki. Az egyik ilyen pihenőhely szolgált esti táborunkként. Tüzet gyújtottunk és nyársaltunk. Hajnalban jól lehetett hallani a szerelemtől fűtött szarvasbikák bőgését. Másnap reggeli után még egy túrakört tettünk a falu körül, és délben buszra szálltunk. Pápán a parkban ebédeltünk és pihengettünk. Sárvárra fél hatkor értünk haza.

Összességében egy kevésbé megterhelő (sima lightos), de nagyon látványos túrát tettünk a Bakonyban. Ha egyszer eljössz egy túlélőtúrára, igen intenzív élményekben fogsz részesülni! Akár pozitív, akár negatív, de igen intenzív élményekben, amelyet egy életen át nem felejtesz el!

Vígh Viktor

Túlélőtúra Kerteskői szurdok